Boldog Új Évet Mindenkinek! 2013 vuhuuu

BUÉK, BUÉK fiatalok!

Kezdeném 1 javaslattal:

Én biztos, h megcsinálom, ui még csak 5-e van, de máris csomó ajándékot kaptam a Szellemtől a 2lábú bábúin keresztül :)

Kezdve azt, h most vidékről írok egy csodálatos házból... Mivel 1,5 év frusztrációja vulkánként tört fel az elmúlt év végén, úgyh, h a gyerekek apja, aki amúgy 1,5 éves korom óta ismer közölte, h ő engem még így beszélni nem hallott... m hát amikor a normál kerékvágásban vagyok, akkor tisztára emberi formám van :D és az állati énem csak nyomokban látszik... Nos ezért kaptam a házi orákulumomtól az üzenetet, h ki kéne ürülni az energiáknak... és ezért vidékre kéne utazni, ahol majd az öreg nénikék sütiket hoznak nekem... 

1. körben tomboltam... a b-terv nem épp erre hajazott. Aztán jöttek az ötletek, h a régi gyermekkori helyszínre, a nammama házába majd jól lemegyek... aha szólt apa, h kb. 2 hét mire felfűtődik, hiszen nem lakja senki, és hát Borsod ugye nem az ország legmelegebb pontja... Aztán próbáltam keresgélni panziókat, többnyire lehetetlen volt, m ebben az időszakban nem akarnak utazni a népek és fejet szellőztetni 1 fűtött házban :D Pörgettem az agyam, h kitől bérelhetnék, akinek fűtött nyaralója van, aztán találtam vkit, ahova 2-án indultam volna. Lettek volna lehetőségek valakihez menni (ismeretlenekhez - ebben nem vagyok példás...) úgyh már már kezdtem lemondani róla, amikor a barát formájú angyalok hipp-hopp elintézték, h 1 igazi házban lehessek, amolyan kacsaforgósban :) home alone :D csak épp 1 pele lakik a padláson, aki éjszaka motosz (hozzáteszem a frászt hozza picit rám), főleg, h legoogliztam, h milyen arc is ő... és vmi ilyesmi...

nagy pele

Tk ő 1 drágább bundába bújtatott egér-mókus keverék... első hallásra simán azt hittem, h az fekete madár az... nem is tudom kivel jártam volna jobban :D addig leszünk barátok, míg nem futunk össze :) amúgy kis helyes így képről.
Szeretem a vidéki létet... kanadában 13 éve (úr isten még kimondani is sok) éltem farmon a semmi közepén. És most, h a pinky étkezőszékben a hófehér asztalon kopácsolok kinéztem a teraszajtón 2 szarvast láttam meg... fényképezőgépet persze nem hoztam, mondván úgysem megyek sehova, és semmi nem történik... úgyh csak a jó minőségi képet nélkülöző fotóalkalmatosságom van, de azért sikerült megörökítenem a bambi familyt :). Próbáltam halkan kinyitni az ajtót, kikommandózni a terasz széléig, amikor is persze észrevettek, és farkasszemet néztünk. Remélem nem azt gondolta, h a puskámat igazgatom a korláthoz... :) m nem... csak fényképezni próbáltam, aztán elugrottak... "no pictures pls" :D de figyelni fogom őket, m a kisebbik visszajött... biztos itt finom a kaja a kerítés közelében... bár meg kell mondjam igazi kaméleonok... alig lehet őket látni. Pusztán a motoszkálásra lettem figyelmes, h mintha a fa megmozdulna... ui. a ruhájuk tiszta homogén :) Úgyh itt tartok most... A következő egy hétben fullonfull pihenés, olvasás, EVÉS :) - igazi nyaralós bevásárlást tartottam idefele jövet... mintha óriásháztartást vezetnék... és tényleg elhatároztam, h ma este is már főzni fogok, m 2 napig nem leszek ededül :D Ha lesz jobb kép a szarvasokról mindenképp fel fogom tenni...

Sóval és borssal ezek pl. mennek majd az emléküvegembe...

De kanyarodjunk picit vissza a szilveszterhez... társasjáték partit terveztünk, ami hát végülis az lett, csak picit nagyobb létszámmal... vagy inkább más létszámmal.
Tudjátok mi az ijesztő? H tényleg vannak rigolyáim, és igazi vénlányos reakcióim... a pharti átszerveződött budára, ahol nem csak a megszokott társaság lett volna, hanem idegenek... és férfiak... és táncos móka... ma már röhögök magamon, de simán kiborultam, h idegen ffiakkal én nem... és inkább én otthon egyedül... aztán meg azon borultam ki, h a bnőimmel terveztem ezt az estét végre... m elkezdtem gondolkozni, h mi a francot csináltam tavaly... aztán eszembe jutott, h életemben először 1 fergetegparti volt... édeskettes... aminek az lett a vége, h január 1-je, koccintás, szakítás, és hurrá itt az új év! :) Du 2-kor alig vártam már, h becsukjam mögötte az ajtót... amint közölte, h távozik, 1 pillanatig nem marasztaltam. Az élet fura fintora, h pár nappal szilveszter előtt üldögélek 1 kvzóban mindkettőnk "felségterületétől" igen-igen távol... 1xcsak megjelenik :D nem... nem kavart fel, főleg, h nem volt szerelem, csak 1 nagyon jó felnőtt viszony... benne megvolt a mammuthúzó potenciál nem is kicsit... Big igazgatóból még bigebb lett az idő múlásával... de aki 24-ét nem a családjával psb. a gyerekével tölti, hanem ő meditál... én azt nem tudom megérteni. Biztos, h az én defektem... ill. hát én ép családból jövök, ezért a "vándorlás" sem ismeretes, max tiniként, amikor butakutya és köztem ingáztunk, h mindkettőnk családjával legyen ajándékozás.
Mondtam már, h szerintem a nők hülyék? Persze a ffiak is :D so egyformák vagyunk, vagy mégsem? :)
Ezt nem ma fogjuk megfejteni... Sokszor eszembe jutnak a "vádak", amikor hallok hajmeresztő sztorikat, h én csak apát akarok... h úr isten... ez mennyire nem igaz... Képtelen lennék benne lenni olyasvalamiben, ami nem jó, és amiben nem szárnyalok, nem érzem jól magam... írtam nektek sokszor, h az 1ik kedvenc a "nem kellesz eléggé" - a közelmúltban is volt "terápiás" vetítés a csajoknak... 30sokban már nem magyarázunk bele semmit senki viselkedésébe... óóó bárcsak ezt 20ban is tudtam volna :) vagy belül nyugodt lettem volna... pont semmi nem történt volna :D csak lehet pár depis momentummal beljebb lennék.
Én értem, h a kortársaim már benne vannak a korban, és h családot akarnak right now, ahogy én sem bánnám, ha lenne... de szóltam jó előre az őrangyalaimnak, h jó hangosan és erélyesen szóljanak, ha netán barom lennék... ne utólag hallgassam, h de mondtam... bár az utóbbi időben markánsan kikristályosodott, h nem akarok semmit minden áron... így is tudok boldog lenni, hisz vagyok is. Mindenem megvan. Ami meg nincs, az közelít.
Visszakanyarodva a szilveszterre - hja... csapongok, mint mindig :D az idegen ffi helyes volt, és még szimpatikus is. Bár hozzáteszem, h annyira duzzogtam a saját magam hülyeségétől is, h a 30-i csajos vacsira kisruhában, full sminkben érkeztem... a "bulira" farmer, hippsy, óriási kötött garbóba, a'lá natur... volt társasozás... mindenkinek gyártottam kvt, m ebben jó vagyok... a többiek a cateringben jók :) ezért főztek ők... én inkább az evés oldalát erősítem a mérlegnek :D lelkes közönség vagyok, ha kajáról van szó - pedig még finnyás is vagyok, bár a mérleg nem ezt mondja... több mint 1 éve harcban állunk :D
Úgy tűnt, h a ffiembernek is szimpatikusnak lehettem, m felvette velem a fonalat... jeleztem persze, h előbb kivonulok az életemből, h aztán visszavonulhassak, úgyh a dolog várat magára... will smith.

Biztos nem normális az, h nincs bennem izgalom, v heveny szívdobogás... illetve szívfájdalom annál inkább... 1-jén eszembe jutott Ő... a brazil susnyás, 1 momentum erejéig... azóta mintha tőrrel szúrnák a szívemet... hol kisebb, hol nagyobb mértékben, pedig semmi hír, semmi történés... csak 1 mozdulat, 1 gesztus emlékének a képe, ahogy jött, úgy ment... miközben már túl vagyok rajta igaziból is :) ez az igazi bonyoldalom... nem is tudom, h ez minek a játéka... gondolom nem a szívé, m ő belerokkan... az elméjé? Gratulálok neki... tudja, h hogy kell térdre kényszeríteni a sleppet :D Pedig már azt sem mondhatom, h visszanézés van... inkább "konyha-műhely" van... mindenkiből kivesszük azt, ami jó volt... és belekeverjük a "best is yet to come"-ba. ÁÁÁÁ erről jut eszembe, h szilveszter du-i puffogásomban én a szilveszter éjjel c. filmet néztem és hát a kedvencem ez a rész :D Imádom, ahogy énekelnek. A lány tehetséges és még gyönyörű is. És ja még mindig a ffiakért bomlok :D
Remélem Nektek is tetszik... én most el, m lassan itt a vendégem :)