A kreativitásról...

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de amikor kitalálok vmit - bármi legyen is az - és a kreatív alkotó energiámat mozgatom tér és idő megszűnik, és belevetem magam ezerrel... hááát picit türelmes is vagyok magamhoz, de leginkább türelmetlen, mert már gyönyörködni akarok a végeredményben, attól függetlenül, h magát az alkotó folyamatot is nagyon élvezem. (Ok... a puzzle rakásról mindezt MA nem mondhatom el... de már hívtam 7végére erősítést, 1 lelkes kis csipet csapatot, akiknek szerintem gőzük nincs, h mire vállalkoztak... max. evés/ivásba fojtjuk majd a frusztrációnkat... mert sehogy nem haladok az 5000 db-os puzzle sötétkék kitöltő színeivel, ami kb. még 1000 db, és persze az árnyalatokat is nézni kéne... ahhoz a mesterséges fény viszont nem a legideálisabb... de innen szép nyerni asszem...)

Tehát, ha alkotok, felpörgök, elvesztem az időérzékemet, és azon kapom magam, h éjfél elmúlt és reggel 7-kor csicseregnek a mesterséges madaraim, ami azt jelenti, h f9 körül sok sok vizualizáció, visszaalvás, imádkozás után ki is tudok kecmeregni, mert elvileg 9-től indul a mandula... hát negyed előtt highly likely érek be, de mindennap I try to do my bestest... 

Periodikus a kreativitásom... pár éve nagy lendülettel vágyvideót gyártottam... bruttó 40 órám ment rá... a képek, a zenék, a szövegek kitalálása, összeválogatása, megvágása... ilyenkor simán hajlandó vagyok tanulni is... a photoshopos képek gyártásához nem zaklathattam mindig a grafikus kollégákat, mert azért van egy pont, ami után a magánhülyeséged NEM PUBLIKUS... ezért akarva, akaratlan kénytelen voltam kérdezni, tanulni, csinálni, kikukázni - mivel ez 1 külön szakma, és szakbarbárnak is nagy jóindulattal lennék mondható... inkább 1 nagyon lelkes amatőr lennék kizárólag saját és a barátaim szórakoztatására -, újrakezdeni, és mivel van 1 maximalista énem a félmegoldások nem érdekelnek... Mivel az univerzumnak 1 gombot épp annyi fáradtság adnia, mint 1 kastélyt, utólag vettem észre, h a kis pihenőhelyemül választott tengerparti vityilló Ronaldinhoé... nekem a tágas terek, a nagy kanapé, a fluffy párnák és a tengerparti látvány tetszett meg... abszolút vízimádó vagyok. Azóta persze már a ffit - bár nem... jó az, aki ott van archetípus szempontjából -, a barátok körét, az elérendő célokat át kellene szabni... mert sok minden kipipálódott, volt, aki maradt, volt, aki távozott az életemből... Zitu szerint a több mint 8 perc nagyon hosszú... bár nem tudom... én sűrű könnyfelhő között néztem végig hajnal 3-kor az első végeredményt, amit utána még párszor megváltoztattam... mert a szerelemmel kapcsolatos dolgoknál a képváltások természetesen szívecske alakúak... már már szőkés cukorrózsaszín mázas, de imádtam és a kedvenc zenéimet használtam... Már elkezdtem újraformálni... de az nem volt annyira sürgető... úgyh sehol nem tartok... mert túúúl nagy macera... de amióta új a laptopom nincs is photoshopom sem... ez vszínű 7végén változik, úgyh újabb gyöngyszemeket gyárthatok...

Az őszi téli hónapok kötőtűk csattogásától volt/van hangos... mentoráltam egy kis csapatot 3 hónapig, és vmi személyes jópofa, és mégis hasznos ajándékon törtem a fejem... Egy biztos pont volt... SZIVÁRVÁNY színűnek kell lennie, mivel SVT-ben tanuljuk, h a szivárvány szín Isten kegyelmi energiája... persze az 1 más dolog, h a melegek is magukénak érzik, de hát a kegyelmi energiához pont a másság elfogadása is tartozik... úgyh minden irányból tökéletes a történet... bújtam az internetet, mert vehettem volna 7 színű fonalat, és csomózgathattam volna... de álmodtam (persze egy világot - IS - magamnak...) arról, h van vhol szivárvány színű fonal... és kérd és megadatik... addig bújtam a netet, amíg rá nem akadtam a barkafonalra, és az ő szivárvány fonalukra (őszintén... hát nem meseszép???)... megrendeltem a gombócokat, és persze rögtön beleszerettem az ánizsba is... 

amiből természetesen mellényt kellett kötnöm... ergo elkezdődött a nagy mintavadászat... tovább bújtam a netet, néztem a kötős blogokat, h hol találok vmi klassz mintát... aztán magamhoz ragadtam Anya összes kötős/horgolós könyvét, és éjszakákon át kötöttem... itt sem ismerek kompromisszumot... (hűűű most elég erősen gondolkoznom kell, h van-e olyan életterület, ahol beérem kevesebbel... ding-ding-ding... sport... ott volt 1 "csúcspont", azóta jelzés értékkel van jelen az életemben csak... és csodálom, akiket kikapcsol, relaxál a mindennapos mozgás... pár év "erőltetés" és versenyzés után, örülök, ha a babzsákom és én szimbiózisba kerülünk on a daily basis, és minden egyes óra előtt küzdök magammal, h egyáltalán elinduljak... és minden egyes óra után ki vagyok nyúlva, és alig várom, h hazaérjek...). Ingatartó szütyőket kötöttem a lányoknak/asszonyoknak... a fejemben megvolt a "bugyor"... az 1. végeredmény hááát nem lett az igazi... túúúúl kockára sikeredett... természetesen megkötöttem mind a 7-et, mire átmentem Anyához, konzultáltunk, úgyh lebontottam és horgolni kezdtem... ehhez szoros "kiáltó"-távolságban és a másik szobába átrohanási lehetőségben kellett lennünk, mert a horgolás nem az én műfajom... ott is kész lettem... de akkor meg a horgolás nem adta ki úgy a színeket, ami azért nagyon pazar... úgyh újrakezd... most amolyan öszvérkombóban... horgol-köt-horgol... kerek talpa lett végül, aztán kötött hasa, amiben persze csavart minta is került, mert a sima szép-szép, de uncsi... aztán a teteje megint horgolt lett, hogy olyan kis virágos cuki flikk-flakk és a kötőjét is horgoltam... n+1xi próbálkozás után el is készült... és örültek is neki, ami a legfontosabb... elég nehéz volt nem beszámolni az élményeimről... mindig csak azt mondtam, h kötöm a mellényt... 3x teljesen újrakötöttem, és volt még kb. 2 próbálkozás, mire kitaláltam, h mi is legyen a végleges minta és hogyan... és bár karácsonyra abban parádézhattam, még az ujját újra kell horgolnom, mert nem lett 100-as... Röhögött a húgom, amikor mondtam neki, h 24-én reggel még az uccsó simításokat horgoltam a mellényen, h estére jó legyen... A kesztyű és a sapka még várat magára, mert 5 tűvel lassan haladok, és kesztyűt még sosenem kötöttem... úgyh youtube videókat nézve és szakirodalmat bújva próbálok eligazodni a körkötés világában... mivel most van pár másik mission possible-öm to accomplish ez egy picit háttérbe szorult... és lehet, h csak a köv. télen lesz funky készletem... hacsak bele nem húzok... viszont karácsonyra még tarot kártya tartót is kötöttem... és mostanság azt az elvet alkalmazom, h nem csak mást, hanem magamat is meglepem... úgyh az én kártyám is szépen szivárványszínű tartóban lapul, és az ingáimnak is készítettem 1 kis bugyrot... a maradék fonalakból már elkezdtem hajgumikat gyártani... ugyanis 15 éve volt 1 kötött hajgumim, amit imádtam... Ritustól kaptam, de 1x egy vitorlázás alkalmával beleesett v. én estem a Balcsiba... és gone w/the wind... most próbálok emlékezni és vmi határeset hasonlót gyártani... persze a kézi és a gépi apró kötés sose lesz köszönőviszonyban egymással... ha lesz kézzelfogható eredmény, lesz fénykép is :) 

Most pl. honlapot gyártok... szöveget fogalmazok, régi anyagokat és újakat bújok, formázok, próbálkozom... letörlöm és nulláról újra kezdem... és újra meg újra... és van még csomó csomó dolog vele, sok ötlet... és bár tegnapelőtt kezdtem el sokadszorra... egy új honlapszerkesztővel, de már alig várom, h kész legyen... de asszem ez nem fog keddről szerdára menni... aztán azon kapom magam, h majdnem hajnal 1, és még sehol nem tartok mással... és akkor hiába a zuhany és gyors ágyba zuhanás, imádkozgatás, túlpörög az agyam, és képtelen vagyok elaludni... reggel pedig a felkelés... 1 rémálom... minden nap eszembe is jut... I'm NOT a morning person... már itt is tudják a kollégák mielőtt vmit mondanának megkérdezik, h készen állok, megvan a habostejes kvm, és kezdődhet a nap? És f10 után, 10 körül hja... kezdek felrezegni... de az értelmetlen feladataktól még mindig kicsapódik az összes biztosítékom... de ez 1 másik sztori... 

Most egy kicsit még próbálok varázsolni vmit a leendő weblapomon... ami késik, az jön... 

Imádok még egyéb kreatív dolgokat is... de az elmúlt időszakban azok elmaradtak... papírcsillagot szeretnék gyártani, de készítettem sok gyertyát, gyertyatartó "búrát", angyalkásat off coursa... gipszangyalokat, lámpát... kétoldalasat nappali/éjszakai oldallal... mikor milyen bogyeszom van éppen... Mostanság nagyon készülök a made by you-ba... profán oka van... nincs vajtartóm... és szeretnék vmi funky mintásat... csak még nincs ötletem... lehet körülnézek a neten... Pár éve megláttam 1 csodaszép asztrotányért az egyik hobbybolt oldalán, és kértem, h szerezzék meg a mintát, lebeszéltem, h délutánonként beülök pingálni csináld magad akcióban (a rajztudásom hasonló kvalitásokkal bír, mint az énektudásom... innen szép nyerni kategória... bár zenéhez értő kedvesem mondta, h nem olyan rossz, m legalább a ritmust eltalálom, és a levegőt jó helyen veszem... ááá aha... szerintem csak akkor még túlságosan szerelmes volt... és ez biztos ráment a fülére...) ez akkor elmaradt, mert összetörtem a paripámat, és úgy elment a kedvem hirtelen attól az évvégétől... néha tényleg úgy van, h szegény embert az ág is húzza... az 1 ilyen volt, de felálltunk és nyertünk, pipa... és megyünk tovább... m ide nekem az oroszlánt is...