2011. január 1., szombat

2011 vigyázz, kész, itt vagyunk...

Tegnap délelőtt ezt kaptam... 
Meg is állapítottam, h a hajdani orosztagozatból a zdrasztvujtyén kívül nem túl sok maradt... 7 körül meg is érkeztem Zituhoz, ahol B. és 1 srác is ott volt... már kettőtől elkezdtek alapozni, bár állításuk szerint rám vártak, m h itt alszom... mondtam, h én vezetni terveztem, és én viszem őket, majd én haza... de szilveszter van és gyere Adri igyál... és csak 1 kicsit... vmi rosato került elő, majd orosz pezsgő vörös lazac kaviárral. Megkérdeztem a srácot, h bocsásson meg, de ő kinek a kie, m rá nem számítottam... fény derült arra, h ő az, aki visz minket a házibuliba... okay... 
Fél pohár pezsgő és 1 másik ital pont elég volt ahhoz, h a taxiból kiszállva a fal támasszon meg. Megérkeztünk, és a házigazda párja orosz volt, és persze a tv-ben a planeta vmi... rájöttem, h hiába az 5 év írás, olvasás... már totál képtelen vagyok cirill betűket olvasni... az ikrát még sikerült... és volt ott még jó pár orosz lány, ukrán... aztán párok... tk. azt vettük észre, h volt 1 magyar szám, amire a többség elkezdett táncolni, lekeverték és vmi orosz csürdöngölőst tettek be... az egyik még rendesen elkezdett táncolni is tudjátok az a lábat kapkodós, dülöngélős... stb. tipi russian. Zituval üldögéltünk én már nem akartam inni, aztán mondta, h legalább 1 pohár legyen nálam, úgyh kértem kólát, de legalább 1 db-ig békén hagytak, és volt mivel koccintani... kérdezte Zitu - és mint ma reggel kiderült a pasikat arra biztatta maga körül - h ki lesz olyan bátor, aki csatornát vált??? 10-kor már a moszkvai éjfélt köszöntötték a lányok. Legkedvencebbem moszkvai kiküldetésen volt kb. 1 évig, úgyh mesélte, h milyenek az orosz nők... és amikor megláttam az egyiket óriási elegáns szőrmebundába... eszembe jutott. A társaság fele szinte orosz volt, ill. volt, akinek angol volt a barátja. 1etlen jó kiállású ffi volt, aki egyben a legmagasabb is... amolyan szépfiú, akinek hosszú szempillái, sármos arcéle, hibátlan fogsora, és hátulról formás feneke és széles válla volt... és a bnője is nagyon csinos volt, de azért megdöbbentett, amikor felfedeztem, h ők is oroszok... bár a lányok finom vonásúak és még helyesek is voltak, de a nyelv azért "kockává", keményebbé teszi őket. A házigazda lánynak volt 1 fényképezős mosolya, ami olyan extra cicás/chandleres és 64 fogat villantós volt... mivel én egész este ültem és figyeltem, és már előre örültem a sokszínű élménynek, miközben vágytam már az ágyamba... szóval éjfélkor a mi éjfélünkkor bruttó 2 percig a mi adónkon lehetett a tv... aztán rögtön vissza az oroszokhoz, és ők keverték a zenét... éjfélkor már gyógyszert vettem be, m eleve szarul éreztem magam... és mivel Zitu 14 éves korom óta ismer mondta, h hallotta a hangomon, h le akartam mondani... és bingo... ittam 2 korty pezsgőt édes rosét vettem... de az sem esett jól, úgyh megkérdeztem, h mikor megyünk haza (ezt mind a hármuknak óránként feltettem...) mivel a többiek jól érezték magukat ezért csendben leültem... néha-néha odakeveredett mellém 1-1 ember, tehát két görcs között beszélgetnem is kellett... aztán rájöttem, h nem csak azért m öregszem, de nekem nem kell pia ahhoz, h jól érezzem magam, és a kocsim a város másik végében van, és így haza sem tudok menni, ettől azért magamban kiborultam több körben... A társasággal sem volt semmi probléma, volt 1 srác, aki a belépésünk után mutatta a pici lánya fényképét... én 1 baromi konzervatív nő vagyok, úgyh az volt magamban a köv. kérdésem, h akkor mit keres itt és miért nem velük van? Aztán átsuhant, h lehet annyira új gyerek, h még korházban vannak??? De hát én elég "vaskalapos" vagyok az ilyesmiben. Aztán leült mellém 1 fizikus, aki tk. önmagával beszélgetett és magyarázta meg önmagának, h miért is jó az állami szféra a versenyszféra helyett... 1 kérdést tettem fel, és 5 percig beszélt pro-kontra, majd tovább állt... semmit nem volt szükséges hozzátennem... megmagyarázta, h van kocsija, lakása, ezzel megveregetve a saját és állam bácsi vállát... és ott sem volt... a többiek persze hetyegtek... a lányok közül én vagyok a legzárkózottabb, később 1 színházi v. musical színész bnője huppant le mellém, aki vmilyen számnál közölte, h ő ehhez már öreg... ránéztem... mennyi vagy? 21-22? bingo... és akkor én mit szóljak??? ha ő 21 évesen öregnek érzi magát bizonyos dolgokhoz, én mit szóljak? 
Előtte még megkaptam, h nem jó velem beszélgetni... Zita később megerősítette, h igaz... m kíméletlenül őszinte vagyok, és olyan kérdéseket teszek fel, olyan dolgokat mondok, amiben igazam van... és ezt a másik is tudja, csak utálja hallani... Sok kapcsolatban voltam, még többről hallottam, és számos randit végigültem már... szoktam volt érezni a másikon, látni a szemén, ha vkinek tetszem urambocsá odavan értem... ezt nem meglátni elég nagy művészet lenne, minthogy a plátói szerelem óriási aranyérmese voltam világéletemben... 
Az est egy másik fénypontja, amikor egy megasztárszerű dolog volt és oroszul énekelték Lady Gaga Alejandro-ját... már ott örült a szívem, h olyan élménnyel gazdagodom, ami a nem hiszem el kategória... de még jött Sting és Elton John is... és persze csúszott köztük a vodku és a kalinkareklámból ismert csemegeuborka hozzá... volt 1 srác, aki mindenkit megforgatott, és ha jól lettem volna szívesen táncoltam volna vele, m ügyes volt, bár a mániája az volt, h a tánc végén bedöntötte a lányokat... néha nagy dirr-durr lett a vége, és a köv. pillanatban azt láttam, h Zitu szereli vissza a hangszóróra a tartozékát, m a srác kicsit elejtette... és persze törtek a poharak... vörösbor a falon...
Abrahamék mindig azt mondják, h arra jó, ha látsz vmit, h finomhangoljon és pontosabbá tegye számodra azt, h mit is akarsz... pár óra elteltével voltak olyan szétcsapott emberek... h amikor eljött végre a pillanat majd 3 óra vergődésem után és végre taxit próbáltunk hívni (természetesen totál esélytelenül) és kiléptünk az ajtón mondtam Zitunak, h nem fogom bánni, ha az emberem nem iszik... m szilveszter ide v. oda miért kell annyira leinnia magát az embernek, h gőze ne legyen arról, h hol van? Volt olyan lány, akinek elég nehéz volt összekaparnia a párját... a házigazda sem volt szomjas... és persze amikor még józanabb volt megkérdeztem, h hol ismerkedtek meg az orosz lánnyal... és Zitu pedig azt a kérdést szegezte neki, h mi a baj a magyar nőkkel??? :D mert a buli elején azért megállapítottuk, h a "makrobiotika" híve vagyunk :)
Én az első lehetőségnél arra voksoltam, h induljunk el és vhogy jussunk má haza... miközben számtalanszor megfogadtam, h magamra hallgatok, és fő a kényelem, és, h én vok a sofőr és oda és akkor, amikor és ahova én akarok... de végre elindultunk és felszólítottam őket, h tessék imádkozni, h taxit kapjunk, miközben teljesen esélytelenül próbáltuk hívni a társaságokat... mondtam, h jó akkor a főúton majd... és kiabáltam, h láttam 1 szabad taxit... Hát Bandi erre vmit káromkodott, h nincs ilyenkor szabad taxi, közöltem vele, h ne trágárkodjon, m gyalog megy haza, és inkább imádkozzon... és ahogy a sarokhoz értem, már lendült is a kezem és a világító taxi felirat valóban szabad taxit jelölt... gyorsan bepattantunk, én hálát adtam magamban, és kb. 3x-ra v. 4x-re sikerült is megadni a helyes címet és fél óra múlva már mindenki vízszintesben volt Zitunál... 10 körül keltünk, mert B.gépe indult 1-kor... én épp, h hazaértem, forró fürdő és már ki is nyúltam... azóta is próbálok regenerálódni...
Ja éjfél után a házigazdák készültek "fortune cookie" híján kis szerencsehozó üzenetekkel... én azt húztam, h a good luck is a result of good planning v. vmi hasonlót... persze Zitu rögtön szólt, h inkább engedd el... nekem ui. mindig terveim vannak... képtelen voltam bekanyarodni a szülőkhöz 1 puszira és kajáért, Annáékhoz sem ugrottam be, bár azt is terveztem... marad most a punnyadás... és az újjászületés... írok 1-2 emailt, kötögetek, ill. befejezem, amiket elkezdtem, és hamar lefekszem. Kiröhögtek reggel, m közöltem, h fog. sincs, h hétfőn képes vagyok-e dolgozni... úgy érzem magam, mint akin átment 1 úthenger, és még nem is vagyok másnapos se, hisz nem volt mennyiség, amit ittam...
Ilyen édeskettesben lévő új évet kívánok... magamnak és másoknak is... happy everything with love and respect.



Ja... van már 1 újévi programom... Mayababával tavasszal iskolába fogunk járni... mert neveletlen 1 kutyagyerek, és nem lehet megsimogatni anélkül, h ne ugrálna a fejeden... már 2 karkötőmet elharapta az éles gyerekfogsorával... úgyh ez 1 új történetnek ígérkezik... csak megvárom, h melegebb legyen. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése