Egy tökéletes hétvége

tökéletes beárnyékolása ez a west balkáni ügy...

hajnali negyed 7kor megcsörren a telefonom Barbie az... pofára esett (szó szerint) és inkább nálam aludna, és velem jön haza... rögtön meg is kérdeztem, h tegnap hajnal 4-kor is ő volt, m vki csöngetett??? (és bár legutóbb tanulva az ajtóberugós incidensből azt kértem, h csengessen... de úgy gondoltam, h ez nem ebben az időszakban aktuális, és mivel azóta már majd 2 hét eltelt és a köv. szombaton is vki ráfeküdt éjszaka a csengőmre... asszem át kell fogalmaznom ismét a kívánalmakat Életem párja tekintetében...) Adtam neki 1 kiló fagyasztott zöldséget, h a duzzanatot levigye... elcsúszott a macskakövön szegény... kicsit hadisebesült lett... reggel is fájt mindene még, majd mondta a híreket. Én annyira jártas vagyok az éjszakában, h asse tudtam, h  a régi skálametro a WB... 

De persze az 1ik fő mission volt, h 11-re hazaérve Apát kirobbantsam a net elől, és elinduljunk a zöld kanapéért... Kinézed, ismered, elképzeled, és biztos vagy benne, h tökéletes lesz... majd odaérsz, és hát szuper, és minden szempontból kiváló választás... aztán körbesétálsz... és előtör egy vágy, egy álom... és őrületes módon, elsöpörve az ésszerű és ideális döntést belezúgsz 1 másikba... történt ugyanis, h imádom már hosszú évek óta a fekvőrésszel hosszított kanapékat. Drámakvínnek van 1 nagy fluffy óriási... és a nagy párnákba belesüppedni... istenkirály érzés... és bár nekem nem óriási a nappalim, bár nem sasszézom benne (kivéve, h a szőnyeg közepén puzzle tátong, így igen...) Kb. 1 órát tipródtam - mérleg asc-em van... tehát, ha 1-nél több választásom van... nem viselem túl jól... ezért többnyire egy azon dologból simán veszek több színben... ha tetszik... de 1 kanapé esetében lássuk be ez nem kivitelezhető... viszont elég "szerencsétlen" a szobám színvilága, és ott álltam, h a kiállítási db több, mint duplája az általam betervezett db-nak, és minden egyéb változtatás plusz, és az is totál limitált... kb. 4 féle anyagfajta közül lehetett választani... a zöld árnyalata 1 extravilágos borzadály... a narancs túl narancs lett volna és plusz 1,5x annyi, az amúgy sem sápadt szobámat, most már inkább zöldesíteném... abban is gondolkodni keztem, h megveszem az alapot, és keresek 1 tökéletes huzatot és kárpitossal megcsináltatom...

Csak épp van 1 mondásunk Legkedvencebbünkkel... DO NOT SETTLE FOR LESS... és hát venni 1 új kanapét... ami hozzáteszem ÁLOM KÉNYELMES... 5 egyéb bútor likvidálását és 1 teljes szobaátrendezést kíván... és még egyéb macera is van vele... kissé luxus... de oroszlán is vagyok... és én szeretem a kényelmet... úgyh du. 3-ig bejártunk 3-4 egyéb boltot, és megbizonyosodtunk, h jó döntést kívánok hozni... csak az 1 komoly db... olyan otthonos... és épp előző nap mondta Grófnő a kanapéja árát, és nem értettem az okát, h miért kell minden bútordb-nak extrának lennie... megértettem, amikor a kalkulációk túlmutatnak azon... úgyh belenyugodtam, h sok év küzdelem után idén otthonná avanzsálódik a kuckómackóm... most még adtak volna rá kedvezményt is, de lesz még, úgyh nyugodtság van... addig pedig a mostani garnitúrát feldobom a netre 1 alapos kitisztítás után, hadd találja meg a következő gazdáját, akit boldoggá tehet, mert én szinte soha nem használtam, mivel én v. a földön v. babzsákon héderelek. Tagadhatnám, h eszembe sem jutott, h "felesleges beruházás", m ki tudja kicsoda ÉP, és mije van... ugyanakkor az is átsuhan ilyenkor, h mire várjak még??? (ahogy Sziszi néha emlékeztet... 10 év telt el...) Mert ki tudja, h mennyi idő míg ideér, és most kell a legjobban éreznem magam és most vhogy fészekrakó kedvem van... már szemezek az ágyakkal is... Mindegy 4 óra válogatás után szépen lerogytam, megebédeltünk, utána pedig elkezdtem/folytattam Anya puzzle-ját - élvezem, ha színeket rakhatok a sötétkékek helyett... aztán rám szólt, h elég, hagyjam abba, és neki is hagyjak vmit.
Meglátogattam a gyerekeket, meghallgattam, h más szomszédok 15-16 éves kölykei jelen voltak a WB-ban, és míg Barni gyorsan beleugrott a pókember szerkójába beszélgettünk a szülőkkel. Nem értették, h miért kell csendben maradni, és miért nem csacsoghatnak, de most kivételesen kíváncsi voltam én is híradóra. Beni közölte, h itt a tél, mert jön a farsang :) kicsit másképp mérik az időt... :D
Elolvastam mindenféle híradást igazat és kevésbé igazat, és megdöbbentő... ilyenkor érzem néha a koromat... elkezdtem visszagondolni, h nálam hogy indult ez a szórakozásosdi... kb. 16-17 éves koromban az edzéstársaimmal jártam Kerepesre... én kb. 9 körül indulhattam, 2kor már a hangfalat támasztva aludtam, és vártam a hajnal 5-öt h jöjjön az első hév... és vagy jött értem Apa, vagy haza villanyosoztam, úgyh kb. 6-ra értem haza... hülyeség lenne azt állítani, h nem féltettek... hányszor röhögtünk Anyán, h minek járkál kint az utcán le-föl, h hol vagyunk, minek izgul... hisz nem történhet semmi baj... és tényleg, amikor még wekerlén laktam, és pl. Újvárban, v. Sotéra jártunk a csajokkal az utcánkban sosem féltem... úgy éreztem mindig, h az az én otthonom, én ott biztonságban vagyok... Ma még nincs gyerekem, és fog. sincs, h milyen anya leszek... vszínűleg az a tigris fajta... de pl, amikor otthon laktam tavaly egy dbig újra, és Barbie ment el éjszakázni, azért én is aggódtam... és minden neszre felébredtem, h nyílik-e az ajtó... m akkor van jól minden, ha már birtokon belül van... Most is, amikor jött hozzám kérdeztem tőle, h szólt-e Anyáéknak, h ne aggódjanak.
Kemény dolgok ezek... ha emberként nézed... ha úgy nézed, h ez a lélek választása, és mindig csak az történhet velünk, amit mi magunk bevonzunk tudatosan/tudatlanul, és amire mi engedélyt adunk...

Ezen dolgozom most épp... folyt. köv.